A vármegye középső-nyugati részén fekszik, Szentlőrinc délkeleti szomszédságában. A további szomszédos települések: északkelet felől Bicsérd, délkelet felől Pécsbagota, dél felől Velény, délnyugat felől Gerde, nyugat felől pedig Királyegyháza.
Csak közúton érhető el, legfontosabb megközelítési útvonala a Baksa-Szentlőrinc közt húzódó 5802-es út. Gerdével az 58 123-as, Velénnyel az 58 148-as számú mellékút köti össze; Bicsérddel és Királyegyházával nincs közvetlen közúti kapcsolata.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal, a Gyékényes–Pécs-vasútvonal és a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal) közös szakaszának Szentlőrinc vasútállomása, a központtól körülbelül 7 kilométerre északnyugatra.

A község története:

Szabadszentkirály (Szentkirály) nevét az oklevelek 1326-ban említették először Bart néven. 1332-1335 között Bart. (sac.) de S. Rege formában említették nevét. 1326-ban a pécsi káptalan kiküldöttjeként szereplő papja volt említve. A község nemességét állítólag Zsigmond királytól nyerte. A település a török időkben is lakott maradt.

1681-ben I. Lipót királytól új adománylevelet kaptak, amelyet Baranya vármegye 1697-ben megtartott közgyűlésén hirdetett ki. Minthogy azonban az adománylevél neveket nem sorol fel, csak a szentkirályi nemeseket említi, a vármegye közgyűlése 1716-ban utasította őket, hogy a családok egyenként bizonyítsák be nemesi származásukat. Pártfogásért újból a királyhoz fordultak, annál is inkább, mert a káptalan kényszerítette őket a jobbágyi szolgáltatások teljesítésére. III. Károly 1720-ban újból megerősítette Lipót adománylevelét és utasította a vármegyét, hogy minden erőszakkal szemben védelmezze meg őket. A közgyűlés erre bizottságot küldött ki, amely 1721-ben a helyszínen okmányok és tanúvallomások alapján megállapította 15 család nemességét, amelyet 1725-ben az általános nemesi vizsgálatok során újból elismertek. Római katolikus temploma 1849-ben épült. A 20. század elején Baranya vármegye Szentlőrinci járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 849 lakosa volt, melyből 833 magyar, ebből 836 római katolikus, 6 református, 6 izraelita volt. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 9,9% cigánynak, 1,3% horvátnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,3%, református 3,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,9% (18,9% nem nyilatkozott)

Forrás: wikipedia